A járvány alatt a gyors és stabil internethozzáférés alapszükségletté vált
Májusban rendezték meg a Távközlési Világnapot, vagyis az infokommunikáció ünnepét, ahol a szakma kiválóságai a legizgalmasabb és legaktuálisabb technológiai fejlesztésekről beszéltek. Az NMHH szakértője, Dr. Bartolits István előadásában elmondta, hogy miként alakította át a koronavírus-járvány a távközlési piacot.
A járvány kirobbanása óta 56 milliárd forinttal esett vissza a teljes távközlés árbevétele, ami 3,5%-os kiesést jelent. Volt azonban egy olyan terület, ahol az eredetileg jelzett trendekhez képest felgyorsult a fejlődés; mégpedig a digitalizációban.
Európában 32%-ról 55%-ra ugrott a digitális megoldások elfogadottsága, ami normális körülmények között három év alatt történne meg. Többek közt a szórakozásban, az egészségügyben és az oktatásban is fellendült a virtuális szolgáltatások használata, amelynek várhatóan hosszú távú hatásai lesznek. A távoli munkavégzés például sok vállalatnál, intézménynél megmarad a pandémia után is.
„A járvány alatt a szélessávú hozzáférés alapvető tényező lett” – mondta Bartolits István. „A stabil és gyors internethozzáférés korábban inkább a kényelmünket szolgálta, hiszen ezzel például jobban tudtunk YouTube-ozni, Netflixezni. Az új szcenárióban azonban sokkal több a funkciója; mostanra már a biztonságunk alapjává vált.” Ennek megfelelően felértékelődött a helyhez kötött hálózatok fontossága; szeptemberben átlépte a 77%-ot a nagysebességű internetelőfizetések aránya.
A járvány hatására előretört a mesterséges intelligencia alkalmazása, és erősödött az automatizált gyártás igénye is. A távegészségügy több régióban is rengeteget fejlődött, emellett pedig a távoktatás is nagyot lépett előre. Az 5G elterjedésével ezeknek a tendenciáknak az erősödésére számíthatunk a jövőben is.