A jelszó olyan, mint az alsónemű: mindenkinek van, de nem nagyon mutogatjuk
Fontos, hogy az interneten körültekintően bánjunk személyes adatainkkal. De az elővigyázatosság nem azt jelenti, hogy soha nem osztunk meg magunkról semmit. A tudatos nethasználat célja, hogy felismerjük a lehetséges kockázatokat és tudjunk róla, hogy miként lehet őket csökkenteni. Ehhez adott tanácsokat az NMHH adatbiztonsági szakértője, Lencsés Gábor.
Honnan ismerhetjük fel az e-mailes támadásokat, csalásokat?
Az e-mailes támadásoknak sokféle formája létezik: vannak kéretlen reklámlevelek, azaz spamek, amelyek zavarók lehetnek és sok helyet foglalnak a postaládánkban. Adott esetben támadó vagy bántó leveleket is kaphatunk, amelyek tartalma sértheti a vallási vagy világnézeteinket. Tartalmazhatnak félrevezető információkat, amelyek befolyásolhatják a későbbi döntéseinket. Rosszabb esetben nemcsak reklámoznak ezekben a levelekben, hanem más rosszindulatú tevékenységek kötődnek hozzájuk, például átirányítanak egy adathalász weboldalra, illegális termékvásárlásra buzdítanak vagy valamiképpen zsarolnak. Sokszor hallani a „nigériai herceges” csalókról, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy bűnöző e-mailben a távoli rokonunknak adja ki magát és elhiteti velünk, hogy az adatainkért vagy egy bizonyos pénzösszegért cserébe nagy örökséghez juttat. Összességében tehát az e-mailt nagyon sok csalási módra fel lehet használni, és ennek sokan áldozatául is esnek.
Honnan ismerhetjük fel a weboldalakon történő csalásokat, támadásokat?
Először is fontos megemlíteni a megtévesztő tartalmú weboldalakat, amelyek álhíreket közölnek és hiteles hírforrásként tüntetik fel magukat. Mivel az ilyen tartalmak gyorsan és könnyen terjednek a Facebookon, ezért rengeteg embert megtéveszthetnek. Léteznek olyan weboldalak, amelyek hatásvadász címekkel kattintásra ösztönzik az embert, de nem közölnek semmilyen lényeges tartalmat, - mi több, adott esetben egyenesen adatokat lopnak tőlünk. Jellemző az is, hogy banki oldalak hamis másolatai keringenek a neten, melyeket első ránézésre összetéveszthetünk az eredetivel. Ha ezeken a platformokon megadjuk a banki adatainkat, akkor rossz emberek kezébe kerülnek, akik könnyen visszaélhetnek velük. Vannak direkt támadások, melyek a számítógépes vagy a telefonos szoftver sérüléseit használják ki. Ezeket akkor töltjük le, amikor vírusos tartalmakra kattintunk az interneten.
Milyen óvintézkedéseket tehetünk, hogy ne éljenek vissza az adatainkkal?
Először is nagyon fontos, hogy rendszeresen frissítsük okoseszközeink operációs rendszerét, mert ezzel jó eséllyel kivédhetjük a szoftverhibák ellen intézett támadásokat. Ha megválunk egy készüléktől, mindenképpen gondoskodjunk róla, hogy eltávolítsuk róla személyes tartalmainkat, kontaktjainkat, dokumentumainkat, fotóinkat, levelezéseinket. A mindennapok során pedig erős jelszavakkal, és azok megfelelő tárolásával gondoskodhatunk adataink védelméről. Ezen a téren egy kevés erőfeszítéssel is sokat lehet tenni. A banki és az e-mailes fiókunkhoz, a közösségi médiához tartozó jelszavainkat fokozottan kell védenünk: ezek lehetőség szerint legyenek egymástól különbözőek. A legbiztonságosabb tárolási mód, ha leírjuk őket egy papírra és a lakásunkban elzárva egy olyan helyre tesszük őket, ahol emlékezni fogunk rá. Annak ugyanis sokkal kisebb a valószínűsége, hogy betörnek és ellopják a jelszavas papírunkat, minthogy a telefonunkat vagy a gépünket eltulajdonítják. A jelszavainkat lehetőség szerint ne osszuk meg senkivel. Az informatikában jártasabbak használhatnak jelszószéf-alkalmazásokat is, melyekkel szintén biztonságban tudhatjuk belépési adatainkat.