Hogyan lehet felismerni az álhíreket?

Közzétéve: 2021. augusztus 9.
Olvasási idő: 4 perc

Az idősebbek általában nagyobb hitelt adnak az írott szónak, és több bizalmat szavaznak az írásos médiumoknak. Ezért gyakori köztük az álhírek, összeesküvéselméletek és álcázott promóciók megosztása a közösségi oldalakon. Érdemes velük beszélgetni arról, hogy az interneten mit érdemes elhinni és mit nem. Cikkünkben tippeket adunk arra, hogy miként tudjuk kiszúrni a félrevezető tartalmakat.

Mindannyian dőltünk már be álhíreknek, és nem azért, mert nem vagyunk elég okosak. Az álhírek megosztásában fontos motivációs elem, hogy általában erős érzelmi reakciót váltanak ki, amely arra ösztönöz, hogy tovább osszuk az adott tartalmat. Elolvasunk egy címet, valami történik bennünk, és arra leszünk figyelmesek, hogy már meg is osztottuk a hírt anélkül, hogy bármilyen kérdést feltettünk volna.

Az érzelmek gyakran megnehezítik a kritikai gondolkodást. Nem véletlen, hogy főként olyasmit osztunk meg, ami megerősíti a meggyőződéseinket, és ritkán azt, ami megcáfolja őket. Egyszerűen azt szeretnénk, hogy éppen az szerepeljen az adott hírben, ami bizonyítja, hogy jól sejtettünk valamit, vagy a dolgok pont úgy állnak, ahogy mindig is mondtuk.

Szeretnénk például, hogy

Ezért mindig hallgassunk a józan eszünkre, amikor netes tartalmakat fogyasztunk. Ne olyan állításokat keressünk a szövegben, ami igazolja a meggyőződéseinket, hanem olvassunk figyelmesen és gondoljuk végig, hogy ki és milyen híroldalon, milyen összefüggésben, milyen bizonyítékok alapján állít valamit. A felületes olvasás gyakran félreértelmezésekhez vezet, ami elfedi előlünk a valóságot, viszont heves érzelmi reakciókat válthat ki.

álhírek

8 tanács, hogy könnyebben felismerjük az álhíreket

A félrevezető hírportálok, cikkek és reklámok általában ugyanazokkal az ismertetőjegyekkel rendelkeznek, melyekre ha odafigyelünk, egy idő után már könnyebben kiszúrhatjuk és jelenthetjük őket.

  1. Keltsen gyanút az, ha egy cikk címe a józan észnek ellentmondó állítással akar rávenni a megnyitásra, vagy csak erős érzelmi hatást akar kiváltani.
  2. Figyeljünk arra, hogy észrevehető-e hamisítás a felhasznált nyitóképen, vagy esetleg régebbi fotót használtak-e egy amúgy frissnek tűnő cikknél.
  3. Ha az oldal neve számunkra teljesen ismeretlen, vagy egyszerűen csak túl általános (pl. Valodihirek.hu), akkor el kell gondolkodnunk a megbízhatóságán.
  4. A helyesírási hibáktól hemzsegő mondatok, a hangulatjelek túlzott használata, kattintásvadász megfogalmazások vagy ellenőrizetlen magánvélemények a szövegben; az ilyen hírek hitelessége kérdéses.
  5. Ellenőrizzük, hogy a cikk szerzője nevét adta-e az íráshoz, illetve, hogy megtalálhatók-e további írásai a neten. Az álhíreknek gyakran kitalált, hamis szerzőjük van, vagy egyáltalán nincs szerzőjük.
  6. Fontos információ, hogy a cikk mikor készült. Régebbi keltezésű cikk is lehet valódi hír, de ha újnak van beállítva, akkor alighanem csak a kattintást gyűjti.
  7. Még a helyesírási hibáknál is árulkodóbb jel, ha olyan állításokat tartalmaz a szöveg, amelyeket nem támasztanak alá nevekkel, dátumokkal és forrásokkal. Ha más oldalakon sem találunk ilyen információkat az adott témában, akkor valószínűleg azért, mert ezek nem helytállók.
  8. A híroldalakon gyakran találkozunk reklámokkal, de ha ezek száma meghaladja az átlagot, vagy közük van a cikk tartalmához, akkor lehet, hogy a cikk csak az értékesítést szolgálja.
Vissza az Aktualitások oldalra