Internet: a tapasztalt felhasználók sem mind ismerik az alapokat

Hogyan és mikor hozták létre az internetet?

Az internet a hidegháborúnak köszönheti a létrejöttét: az Egyesült Államokban 1968-ban összekapcsoltak négy, egymástól földrajzilag távol lévő számítógépet arra az esetre, ha támadás érné az országot és megsemmisülnének a kulcsfontosságú dokumentumok. Ennek a projektnek a sikeréből nőtt ki az internet mai formája, úgy, hogy a nagy kapacitású szerverek mellett egyre több kisebb, személyi felhasználású gépet kapcsoltak rá a hálózatra. Ez mára akkora méreteket öltött, hogy meg sem tudjuk mondani, hogy hány millió gép van összekötve egymással.

Mi a szerepe pontosan a szolgáltatóknak?

Attól még, hogy a gépek össze vannak kötve, mi nem férünk hozzá automatikusan az internethez. Ilyenkor jön képbe a szolgáltató, aki lehetőséget biztosít arra, hogy az eszközünkkel kapcsolódni tudjunk a világhálóhoz. A neten található tartalmak nem a szolgáltatónál vannak, viszont általuk tudunk feljutni az információs szupersztrádára, ahonnan már a számítógépünk vagy a mobiltelefonunk vezérli végig az adatfolyamot. Ezt azért fontos tudni, mert sokan a szolgáltatójukat hibáztatják, ha egy honlapról lassan töltődnek le a tartalmak, pedig nem ő felel azért, hogy mekkora egy oldal forgalma és mennyire terhelik azt túl a felhasználók. Ezt úgy kell elképzelni, mintha kimennénk a telkünkről az aszfaltútra, és a szolgáltatóm biztosítaná, hogy ezen keresztül feljussunk az autópályára. Ha azonban az M7-esen dugó van, az ellen a szolgáltatónk sem tud mit tenni.

Hogyan jutnak el hozzánk az internetes tartalmak?

Az internetes tartalmak nagy részét más földrészeken tárolják, ezért néhány kattintáson belül hamar “kikerülhetünk” az Egyesült Államokba, Ausztráliába vagy más távoli tájakra. A kontinenseket optikai kábelek százai kötik össze: Európa és Amerika között hihetetlenül nagy adatforgalom zajlik, de Ausztrália is nagy kapacitású optikai kábelekkel rendelkezik. Ha egy-egy kábelt mondjuk egy tengeralatti rengés miatt károk érnek, akkor az adatforgalmat a többire terelik át, ami befolyásolja az adatátviteli kapacitásukat.

Ezek szerint nem az “égből kapjuk” az internetet műholdakon keresztül?

Jelenleg még nem, bár erre is vannak törekvések. Elon Musk cége a Starlink projekt keretében épp azért dolgozik, hogy egy több ezer műholdból álló rendszert hozzon létre, mellyel hosszú távon az egész Földön elérhetővé tennék az internetet. Eddig körülbelül 1600 szatellitet bocsátottak fel.

Hányféleképpen csatlakozhatunk az internethez?

Az egyik módja ennek, ha vezetéken keresztül csatlakozunk. Telefonvonalon keresztüli megoldásnál ez az úgynevezett ADSL szolgáltatás, melynek folyamatosan csökken a használata. Helyette egyre jobban terjed a kábelTV hálózaton és az optikai szálon keresztüli hozzáférés, ami nagyobb sebességet tud nyújtani. Ezeknek a vezetékes hozzáféréseknek a pandémia újra felértékelte a jelentőségét a megbízhatóságuk, stabilitásuk miatt. Emellett létezik mobilinternet-csatlakozás, amikor a mobilszolgáltatón, rádiókapcsolaton keresztül érjük el a hálózatot. Ezt egy mobilstick segítségével a számítógépünkkel is igénybe vehetjük. A wifi egy meglévő vezetékes vagy mobil internetkapcsolatot oszt szét vezeték nélkül, 10-15 méteres körzetben. Ennek előnye, hogy egyszerre többen is rácsatlakozhatunk a háztartásból, ugyanakkor eloszlik az internetkapcsolatunk kapacitása a felhasználók között. Szóval minél több személy veszi igénybe, annál lassabbá válik.

Honnan érkeznek eszközeinkre a filmek, videók, amiket a streaming szolgáltatókon keresztül nézünk?

A streaming szolgáltatók több tízezer-százezer felhasználót szolgálnak ki egyszerre, és ennek a rendszernek is van egy áteresztőképessége. Ha ez túl van terhelve, akkor előfordulhat, hogy a tartalmak lassabban töltenek be. Épp ezért meg szokták osztani ezeket a központokat, és nem egy földrajzi pontban tárolnak minden információt, hanem sokszorosítják őket a kontinenseken. Ezáltal mindenki a legközelebbi pontról éri el a tartalmakat, így nem ütközik a távoli felhasználók igényeivel.

Kinek melyik típusú hozzáférés javasolt?

A nagyobb sávszélesség azt jelenti, hogy nagyobb sebességgel töltődnek az adatok az eszközeinkre a szolgáltatónktól. Tehát ahhoz lehetne hasonlítani, hogy mellékutcán vagy sztrádán akarunk-e haladni az autónkkal. A havi adatforgalom pedig az autós példával élve azt jelenti, hogy hatezer kilométert tudok megtenni, vagy csak hatszázat. A kezdő internetezők gyakran esnek abba a hibába, hogy alábecsülik az adatforgalmi igényüket. Akik az adatmennyiségen keresztül próbálnak takarékoskodni, számítsanak arra, hogy hamar ráéreznek az internet ízére és keveselleni fogják a keretüket. Az e-mailezés például alig fogyasztja az adatkeretet, de a videók, streaming szolgáltatások jelentős adatforgalmat tudnak generálni akár órák alatt is.

Mi mindenre lehet használni az internetet?

Manapság már nincs olyan ember, aki meg tudná mondani, hogy mi minden van fent az interneten. Ennek a javarészét átlagfelhasználóként is el tudjuk érni. Rengeteg hasznos helyi információ van fent a neten, amelyre a mindennapi életünkben szükségünk lehet: hol van nyitva az ügyeletes gyógyszertár, milyen étlapot kínálnak az éttermek a környéken, ahol kirándulunk, és így tovább.

Hozzáférhetünk továbbá a kollektív tudáshoz is, ami óriási lehetőséget ad az önképzésre - mindegy, hogy valami hobbiból érdekel minket vagy a szakmánkhoz kapcsolódik. A tartalmak minimális százaléka érhető el magyarul, tehát azoknak, akik angolul is tudnak, még több lehetőségük van a tanulásra.

A közösségi alkalmazások kinyithatják a világot azok számára, akiknek a kapcsolatteremtési képességeik korlátozottak, mert nem tudnak kimozdulni a lakásból, mozgáskorlátozottak, magányosak. A szórakozási lehetőségek skálája is nagyon széles. Az interneten keresztül abszolút mi döntjük el, hogy mit nézünk meg, csak szem előtt kell tartanunk, hogy nem minden tartalom ingyenes. Sőt, általában semmi nem ingyenes, mert a nem fizetős szolgáltatásokért sokszor az adatainkkal fizetünk.

Hogyan működnek a keresőmotorok?

A keresőmotor egy olyan intelligens rendszer, ami egy néhány szavas meghatározás alapján összegyűjti mindazokat a honlapokat, ahol az adott információ található. Ezekben ma már mesterséges intelligencia vezérli, hogy melyik találat kerül legfölülre, de itt már üzleti szempontok is érvényesülnek.