Útikönyv az internethez - alapfogalmak 1. rész
Az internet és a digitális eszközök online világába keveredve egész könnyen érezhetjük magunkat úgy, mintha egy teljesen ismeretlen országba cseppentünk volna. Azonban egy külföldi utazás során számtalan térkép és útikönyv áll a rendelkezésünkre, amelyek alapján tájékozódhatunk, megismerhetjük egy ország legfőbb látványosságait, kihagyhatatlan látnivalóit, rejtett gyöngyszemeit, autentikusan kérhetünk egy kávét a büfében, vagy épp a segédletre hagyatkozva feltalálhatjuk magunkat, amennyiben eltévednénk. Most az internethez szeretnénk egy ilyen útikönyvet adni, amely végigkalauzolhat ezen a szövevényes világon.
Hol is kezdhetnénk, ha nem pont a legelején? Nézzük, mik is azok az eszközök, amelyek segítségével ma internetezni tudunk! Mi mire való? Mik a különbségek?
Milyen eszközökkel találkozhatunk a leggyakrabban?
Okostelefon: azokat a mobiltelefonokat nevezzük így, amelyek olyan funkciókkal rendelkeznek, mint a számítógépek (internetelérés, e-mail, naptár stb). Akad olyan meghatározás, amely szerint az okostelefon miniatűr számítógép, amely képes úgy működni, mint egy telefon.
Táblagép: az audiovizuális tartalmak felhasználói élményének javítása érdekében nagy kijelzővel ellátott, főként internetes tartalomfogyasztásra szánt hordozható számítógép, másnéven tablet. Hátránya, hogy nincs billentyűzete.
Laptop: az asztali számítógépek hordozható, teljes értékű változata, amelyet notebookként is ismerünk. Tudásban nincs eltérés, csak a kivitelezésben, amelynek lényege az egyszerű szállíthatóság.
Személyi, asztali számítógép: Saját billentyűzettel és monitorral felszerelt, önálló működésre képes, a laptopnál jóval nehezebben mozgatható számítógép, másnéven asztali gép vagy PC. Olyan változata is létezik, amelyben a képernyő és a gépház egybeépült.
Ezekkel az eszközökkel nagy eséllyel már mindannyian találkozhattunk. Az eszközök közötti legfőbb különbség leginkább a funkciók sokrétűségében és hordozhatóságában rejlik, így minden embernek lehetősége van kiválasztani a számára legtesthezállóbbat. Az alapján tudjuk eldönteni, hogy melyik a leginkább hozzánk való, hogy végiggondoljuk milyen tevékenységekben lesz szükségünk az internetre.
Például, ha irodai munkára, levelezésre, fájlok kezelésére és tárolására keresünk eszközt egy egyszerűbb, könnyebb laptop vagy személyi számítógép mellett érdemes dönteni. Ha saját szórakozásunkra szeretnénk használni az eszközünket, például filmeket és játékokat futtatnánk, akkor érdemes a választásnál a képernyő felbontására, képminőségére fektetni a hangsúlyt, hogy minél jobb minőségben élvezhessük az általunk választott filmeket és játékokat. Ilyenkor az adott szórakozási formától függően a táblagép, a notebook, vagy akár a személyi számítógép is jó választás lehet. A döntés meghozatala előtt mindenképpen érdemes többféle forrásból tájékozódni, segítséget kérni egy hozzáértő baráttól, ismerőstől, vagy szakértőtől, hogy segítsen végiggondolni a szükségleteinkhez legideálisabb készüléket.
Mégis hogy működnek ezek az eszközök?
A legmegfelelőbb eszköz kiválasztása után érdemes megismerni annak részeit. Nem szükséges, hogy mélyre menő informatikai szaktudással ruházzuk fel magunkat, ugyanakkor az eszköz felépítésének ismerete segíthet használatának elsajátításában, a készülék meghibásodása esetén pedig könnyebben azonosíthatjuk be a probléma okát, ezáltal pedig könnyebben és hatékonyabban tudunk segítséget kérni.
Az internetezéshez felhasznált eszközök lényegében mind-mind számítógépek. De mi az a számítógép? A számítógép egy olyan elektronikus gép, amely információkat dolgoz fel. Az egyik végén nyers adatokat és információkat vesz fel, ezeket „megrágja”, „összezúzza” és értelmezi, a másik végén pedig „kiköpi” a végeredményt. Tulajdonképpen minden, ami a számítógépen történik, ezeknek az értelmezési folyamatoknak köszönhető: így nézhetünk filmet, így kaphatunk meg a világ másik végéről egy elektronikus levelet, így játszhatunk sakkot a világhálón!
Ezeknek a folyamatoknak hivatalos megnevezései is vannak. Az információ befogadását bemenetnek, az információ tárolását memóriának (vagy tárolásnak), az információ „megrágását” feldolgozásnak, az eredmények „kiköpését” pedig kimenetnek nevezzük.
Képzeljük el, milyen lenne, ha a számítógép egy ember lenne. Tegyük fel, hogy van egy barátod, aki nagyon jó matekból. Annyira jó, hogy mindenki, akit ismer, neki küldi el a matematikai feladatait. Minden reggel a postaládájához megy, és egy halom új matematikai feladat várja a figyelmét. Ezek a feladatok az asztalán halmozódnak. Minden délután levesz egy levelet a kupac tetejéről, áttanulmányozza a feladatot, kidolgozza a megoldást, és a hátoldalára firkálja a választ. Ezt beleteszi egy borítékba, amelyet annak a személynek címez, aki az eredeti feladatot küldte neki, és postázásra készen a kimenő tálcájába teszi. Ezután áttér a következő levélre a kupacban. Láthatod, hogy a barátod úgy dolgozik, mint egy számítógép. A postaládája a bemenet; az íróasztalán lévő levélhalom a memóriája; az agya a processzor, amely kidolgozza a problémák megoldását; és az íróasztalán lévő kimeneti tálca a kimenete.
Amikor sikerül átlátnunk és megismernünk ezeket a folyamatokat, sokkal könnyebben megérthetjük azt a sok kütyüt, vezetéket és alkotóelemet, amelyeket az internetezés és számítógépezés során használunk. Ezek kapcsolják össze ugyanis a fentebb elmagyarázott műveleteket. Vegyük sorra hát őket!
Az egér, a billentyűzet, de mikrofon is mind olyan bemeneti eszközök, amelyek segítségével információkat tudunk továbbítani a számítógép agyába, ahol megkezdődhet ezeknek az információknak a feldolgozása. Az asztali számítógépeknél ezekkel külön megfogható és csatlakoztatható eszközökként találkozhatunk. Az okostelefonok, táblagépek és laptopok esetében ezek be vannak építve a készülékbe – így tudunk pötyögni az érintőképernyős kijelzőn. A számítógép ezeket a kapott információkat egy merevlemezen tárolja, az itt tárolt adatokra képes emlékezni.
A számítógép processzora (de központi feldolgozó egységnek néven is találkozhatunk vele) egy mélyen a számítógép belsejében elhelyezett mikrochip. Elképesztően keményen dolgozik, és közben hihetetlenül felforrósodik. Ezért van a számítógépeden egy kis ventilátor, ami fújja - hogy megállítsa az agyát a túlmelegedéstől!
A számítógépünk valószínűleg rendelkezik egy LCD-képernyővel, amely képes nagy felbontású (nagyon részletes) grafika megjelenítésére, és valószínűleg hangszórókkal is. Ezeken keresztül kapjuk vissza a számítógépektől a feldolgozott információkat. Az ehhez hasonló kimeneti eszközök közé tartoznak még a nyomtatók, faxgépek, amelyek tartós, kézzel fogható formátumban juttatják hozzánk az kész információkat.
Ezek minden számítógép működésének legfontosabb alkatrészei összegezve:
- bemeneti (input) eszközök, hogy legyen mivel információkat adni a számítógépnek
- merevlemez, hogy a számítógép emlékezni tudjon a kapott információkra
- processzor, hogy tudjon gondolkozni a kapott információkon
- kimeneti (output) eszközök, hogy közvetíthesse nekünk a feldolgozott információkat
Az első leckénk végére értünk! A jó hír pedig, hogy ennél bonyolultabban nem is szükséges megismernünk ezeket a folyamatokat, ahhoz, hogy bátran belevájunk az internet világába. A következő részben a számítógépes programokról mesélünk majd, hasonlóan könnyed formában!