Útikönyv az internethez 2. rész – az internet
Ha a digitális világ egy külön ország lenne, akkor a legutóbbi cikkünk lehetne maga a határátkelő ebbe az olykor meglehetősen egzotikus világba. Most már magabiztosabbak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy hogyan is működnek a számítógépek, ismerjük a felépítésüket is. Az igazán izgalmas rész azonban csak most kezdődik: mit érdemes tudni az internetről?
Bár az internet fiatal találmánynak számít, már el sem tudnánk képzelni a világot nélküle, hiszen annyiféleképpen jelen van otthonainkat, azokon kívül, mi több, már a világűrben is!
Az internet egy világméretű, összekapcsolt számítógéphálózat, amely jelenleg 230 nemzetet csatol össze.
Számos ember az internet kifejezést használja arra a jelenségre, amikor „online” van. Ez azonban nem fedi a teljes valóságot, ugyanis az internet nem más alapvetően, mint a számítógépek közötti hálózat. Az internetnek egy nagyon egyszerű feladata van: a számítógépes információk (az úgynevezett adatok) egyik helyről a másikra történő továbbítása. Az internetet alkotó gépek minden általuk kezelt információt pontosan ugyanúgy kezelnek. Ezáltal az internet egy kicsit úgy működik, mint a posta. A „leveleket” továbbítják egyik helyről a másikra, függetlenül attól, hogy kitől származnak, vagy milyen üzenetet tartalmaznak.
A világhálót sok százmillió számítógép alkotja, de nem mindegyiknek ugyanaz a feladata. Vannak, amelyek egyfajta tárolóként funkcionálnak és kérésre továbbítják az általuk tárolt adatokat és információkat – ezeket nevezzük szervereknek (a „serve” szó angol jelentése kiszolgál). A közönséges dokumentumokat tároló gépeket fájlszervereknek, az emberek leveleit tároló gépeket levelezőszervereknek, a weboldalakat tároló gépeket pedig webszervereknek nevezik. Az interneten több tízmillió szerver található. Azokat a számítógépeket, amelyek egy adott szerverről, kiszolgálóról kap továbbított információkat, kliensnek nevezzük. Amikor a számítógépünkkel kapcsolódunk az internetre, kliensként a megfelelő szerverre csatlakozunk. Például, ha egy weboldalt szeretnénk megtalálni, kliensént egy webszerverre kapcsolódunk fel, onnan kapja eszközünk a szerveren tárolt adatokat. Amennyiben pedig e-mailezni szeretnénk, kliensként egy levelezőszerverre csatlakozunk, ami továbbítja a címzett szintén kliensként működő számítógépére az eljuttatni kívánt elektronikus üzenetünket.
Hogyan férhetünk hozzá az internethez?
Mindenképpen kell hozzá egy hardver (okostelefon, tablet, laptop, asztali számítógép, vagy egyéb okoseszköz), amellyel kliensekké válhatunk és rácsatlakozhatunk a megfelelő szerverre. Ehhez szükségünk van egy hozzáférési pontra, amely az internetszolgáltatótól továbbítja az eszközünkre az internetkapcsolatot.
Ez többféleképpen lehetséges – használhatunk vezetékes internetet, amelyet közvetlenül, Ethernet-kábel (köznapi nevén: netkábel) segítségével teszi elérhetővé a hálózatot, de ezt az Ethernet-kábelt csatlakoztathatjuk akár a vezetékes internetet vezeték nélküli WiFi-vé alakító routerhez is. Az Ethernet kapcsolat általában gyorsabb, mint a WiFi kapcsolat, és nagyobb megbízhatóságot nyújt. A WiFi ezzel szemben olyan vezeték nélküli hálózati technológia, amely az adatokat internetkapcsolaton keresztül továbbítja a hálózatokhoz, amikhez az eszközeinkkel kapcsolódni tudunk, ezáltal rugalmasan, például a lakás bármelyik pontján internethozzáférést tud biztosítani.
Az otthoni internetelőfizetésünk és a vezeték nélküli internet kapcsán rögtön felmerülhet két fontos kifejezés: a modem és a router. Nézzük mit kell róluk tudni!
A modem az angol “modulator” és “demodulator” szavakból tevődik össze, a feladata pedig, hogy hidat képezzen otthoni hálózatunk és szolgáltatónk internetes hálózata között. A kábelen, telefonon vagy műholdon bejövő és kimenő jeleket dolgozza fel és továbbítja azokat a megfelelő irányba, oda-vissza.
A router, más néven útválasztó, felel azért, hogy a különböző számítógépek között megossza az internet kapcsolatot. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy a modem fogja a jelet, feldolgozza és átalakítja – a router pedig ezt a jelet teszi elérhetővé a számítógépek számára. A routerek nem tudnak önmagukban csatlakozni az internethez, szükségük van hozzá egy modem segítségére. Csakúgy, mint egy pékség. A modem a pék, ő süti a kenyereket, ő teszi a tésztát kenyérré, a router pedig az eladó, aki biztosítja a vásárlók számára a friss kenyeret. De az eladó a pék nélkül nem tud kenyeret adni, a pék meg hiába süt nagyon sok kenyeret, ha nincs, aki eljuttassa a vevőkhöz.
Az internet sebessége
A gyorsaság kérdése nem maradhat ki, ha az internetről van szó. A kapcsolat sebessége egyrészt a sávszélességtől, másrészt a modem és a router kapacitásától is függ.
A sávszélességet sokszor a vízvezetékhez hasonlítják, és ez valóban egy nagyon találó példa. Hiszen, ahogy a sávszélesség nő, úgy az adott idő alatt átáramló adatmennyiség, akárcsak a vízvezetékek esetében ahogyan nő a cső átmérője, úgy növekszik a vízmennyiség, amely azon áthaladhat. Innen fakadhat az a nem ritka jelenség, hogyha egy háztartáson belül egyszerre többen használják az internetet – valaki játszik, valaki híreket olvas, valaki pedig éppen egy filmet néz -, lassulhat az internet sebessége az egyes eszközökön. A vízvezetékek példájánál maradva: ha a vízvezetékek mérete és a víz mennyisége adott egy háztartáson belül, ahogyan az összes csap megnyitása esetén a víznyomás egységesen csökken, ahogy megoszlik a különböző csapok és zuhanyzók használata során, valami egészen hasonló történik a sávszélesség korlátaival a különböző felhasználók között is.
Második leckénk végére már tudjuk, hogy mi is az internet és mik szükségesek hozzá, hogy csatlakozni tudjunk rá, valamint azt is, hogy mitől függ a kapcsolat sebessége. A következő Útikönyv részünkben folytatjuk a tanulást, addig is a Netrefel Tudástár, valamint a Netrefel Facebook oldal folyamatosan frissülő tananyagokkal és szórakoztató tartalmakkal vár mindenkit.