Madarat tolláról, embert kommentjéről ismerni meg
A közösségi média egyik legnagyobb előnye, hogy mindenféle témában kifejezhetjük a véleményünket. De nem mindegy, hogy melyik platformon és hogyan tesszük azt! A való élethez hasonlóan az online térben is sokféle társas szituációval találkozhatunk; máshogy illik megnyilvánulni például egy nyilvános cikk kommentszekciójában, mint egy közösséghez tartozó zárt csoportban. A hozzászólások, megosztások etikettje egy kis odafigyeléssel könnyen elsajátítható és sikeresebbé válhat általa a kommunikációink. Ebben segít Katona Gergely, az NMHH Digitálisműveltség-fejlesztési Osztály vezetője.
Van-e különbség az egyes platformok kommunikációs stílusa között?
A platformok közti különbséget jól példázza a Dolly Parton kihívás, ami tavaly terjedt el az interneten. A kihívás lényege, hogy egymás mellett szerepelnek különböző fotók rólunk, és azt egyes képek azt ábrázolják, hogy mit láttatunk magunkból, hogyan viselkedünk a különböző platformokon – a LinkedInen, az Instagramon, a Facebookon és a Tinderen.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ezeken a platformokon más-más online identitásunk érvényesül. A Facebookon inkább a családunk van jelen, a Tinder az online társkeresésről szól, az Instagramon az életmódunkat ünnepeljük, a LinkedInen pedig a szakmai sikereinket tesszük közzé. Mindegyik felületnek saját kommunikációs szabályai vannak, amelyek nagyjából átfedésben vannak azzal, ahogyan a való életben viselkednénk a fentebb felsorolt szociális helyzetekben.
Lehet-e ellenőrizni, kontrollálni az internetes kommentek tartalmát?
Az elmúlt évek fejleményei miatt a közérdeklődés homlokterébe került az, hogy a közösségi média milyen társadalmi hatásokkal jár, hogyan befolyásolja a választásainkat, gondolkodásunkat. Azóta a platformok elég sok olyan eszközt fejlesztettek, amelyek megszűrik a hozzászólásokat. Mi magunk is kifogásolhatjuk őket, ha a “Jelentés” gombra kattintunk, YouTube-on pedig például a csatorna tulajdonosa meghatározhatja, hogy egy adott kifejezés ne jelenhessen meg a kommentekben.
|
A médiaműveltség és médiaírástudás készségei számos előnyhöz juttathatnak minket. Ebben segít a Netre Fel! Szörfölő szeniorok podcast harmadik adása, melyben további tippeket kaphatunk a netikett sikeres elsajátítására. A beszélgetés ezen a linken érhető el. |
Miért olyan szélsőségesek sokszor a megnyilvánulások az interneten?
Való igaz, hogy a különböző platformok kommentszekcióiban találkozhatunk éles megnyilvánulásokkal, agresszióval - még a TikTokon is, amit leginkább a 15-20 évesek használnak. Ez azért van, mert az érzelmileg megosztó, szélsőséges reakciót kiváltó tartalmak hamarabb szárnyra kapnak és több emberhez jutnak el, akik szükségét érzik annak, hogy maguk is megosszák véleményüket a témával kapcsolatban. Korábban már írtunk róla, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem csak az idősek vagy a “butább” emberek dőlnek be az álhíreknek. Ezek a tartalmak ugyanis úgy vannak megalkotva, hogy heves érzelmi választ generáljanak és megnehezítsék a kritikai gondolkodást. Ráadásul a személyes kontaktus hiányában sokkal gátlástalanabbak és agresszívabbak tudnak lenni a megnyilvánulók, mint a való életben.
Melyek a megosztás, továbbosztás alapszabályai?
A megosztás két esetben lehet problémás. Az egyik, amikor mások adatait közreadjuk a hozzájárulásuk nélkül, például megosztunk róluk képeket vagy továbbítunk egy magánlevelet, amellyel kiszolgáltatjuk a levél küldőjét másoknak. Zárt csoportban megosztott megnyilvánulásokat, szavakat, gondolatokat, képeket kimásolni és más körben megosztani nem etikus, és sokszor nem is jogszerű.
A másik problémás eset a szerzőiség kérdése: a neten ránézésre minden köztulajdonnak tűnik. De ha olyan tartalmat használunk fel, amelyhez nem kaptunk engedélyt, akkor a jogtulajdonos számonkérheti rajtunk. Továbbosztás esetén úgy illik, ha megjelöljük az eredeti alkotót is.